Magyarország élővilága > Tájvédelmi körzetek > Magyarország - wyw.hu

Hanság kapujában az alapytvány. óvodai - iskolai osztálykirándulások szervezésével. Nyári állat és természetbarát gyermektáborok rendezésével egy olyan közösségi teret működtet, amely az állatok ismeretének és tiszteletének népszerűsítését, a környezeti és természeti értékeink megismertetését, megóvását, valamint a környezettudatos gondolkodásmód kialakítását szolgálja.

A Hajdúságnak ez a párszáz négyzetkilométeres, Debrecen és az országhatár közé szorult területe öntörvényû, nehezen feledhetõ vidék. Nyugat felõl érkezve itt ér véget az Alföld – a Nagysárrét, a Hortobágy – végeláthatatlan sík vidéke, és alakul át a hajdúság jellegzetes hullám-vidékévé. Domboknak aprók ezek a szinte párhuzamos, északkelet–délnyugati irányú, húsz méter körüli magasságot is elérõ hullámok – buckáknak pedig túl nagyok.

Tokaj és környéke élõvilága egyedi és rendkívüli. Itt keverednek ugyanis a különbözõ flóra- és faunaelemek a hegyvidék és az Alföld ütközõzónájában. Florisztikailag a magyar flóratartomány (Pannonicum) középhegységi flóravidékének (Matricum) önálló flórajárása (Tokajense). Különösen értékesek a hegy déli lejtõin lévõ társulások (melegkedvelõ tölgyes, sarjmeggyes molyhos tölgyes, törpemandulás, löszgyep, lejtõsztyepprét, szilikát sziklagyep, hegyi kaszálórét, stb.). A hegyen 17-féle orchidea él.

A Boronka-régió természeti, néprajzi és kultúrtörténeti, építészeti értékekben igen gazdag terület, amely jó alapot szolgáltat a turizmus, az ökoturizmus megvalósításához. A térség adottságainak megfelelő kihasználásához elengedhetetlen az ott található értékek pontos ismerete.

A Soproni-hegység 4905 ha kiterjedésű területét 1977. március 30-án teljes egészében Tájvédelmi Körzetté nyilvánították. Ennek 85 %-a erdő, 15 %-a pedig rét. A természetes állapotú erdők ebből 45-50 %-ot tesznek ki. A sajátos kőzet- és talajviszonyok, továbbá a csapadékos és hűvös, de viszonylag kiegyenlített klíma hatására közép-európai tájra jellemző lomboserdők alakultak ki, melyeket 1860-tól kezdődően erősen fenyvesítettek, ezek az utóbbi évek szárazságai miatt pusztulásnak indultak, melyek helyét újra lombos, őshonos fafajokkal ültetnek be (megjegyezendő: helyesen).

A Zempléni Tájvédelmi Körzet 1984 végén alakult 26496 hektárral.

A(z) Vértesi Tájvédelmi Körzet (DINP) honlapja - Homepage of Vértesi Tájvédelmi ... A 15 035 hektáros tájvédelmi körzet a Vértes-hegység és déli előterének ...

A Gödöllő-Ceglédberceli dombvidék 150-200 méteres átlagos tszf-i magasságú, fiatal korú rétegekkel borított harmadkori dombság. Északról a Cserhát hegyvonulatából kiindulva a Pesti síkság, a Duna-Tisza közi homokbucka vidék és az Észak-alföldi hordalékkúp síkság közé déli irányba fokozatosan lealacsonyodva ékelődik be. A megközelítőleg észak-déli irányú, Galgamácsától kezdve a Margitán, az isaszegi Kálvária hegyen, a péceli Bajtemetésen, a gombai Várhegyen keresztül egészen Albertirsáig nyúló fő vonulata vízválasztó. E vonaltól keletre a Tiszába, nyugatra pedig a Dunába tartanak a vízfolyások. A Tájvédelmi Körzet e táj északi felének (Gödöllői dombság) nagy részét foglalja magába.

A természeti táj megőrzésére létesült 1985-ben a Mátrai Tájvédelmi Körzet mintegy 12.000 hektáron. A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Mátrai Tájvédelmi Körzet közigazgatási határai Heves megyében Kisnána, Domoszló, Markaz, Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Parádsasvár, Recsk, Mátraszentimre (11.647 ha), Nógrád megyében Hasznos, Nagybátony (494 ha)

A védelem célja a szikes puszták (ürmös és cickafarkos pusztai gyepek) és elsősorban madárviláguk megőrzése. Kiemelten fontos a túzok- és ugartyúk állomány fenntartása.

A tájvédelmi körzet természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő terület, tájrészlet, ahol az 1996. évi LIII. törvény (természetvédelmi törvény) szerint „az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése”.